Anyagok

Agyagokról:                                                                                                                                             

A gyógyföldből, vagyis agyagból készült pakolások nem újkeletűek: már az ókorban is használták áldásos hatása miatt. Ez a sokezer éves hagyomány vegyül a mostani kozmetikai módszerekkel, hogy a mai nők bőrét is megszépítse.
Ásványianyag-bomba
Amellett, hogy nagyszerűen tisztít, még rengetegféle ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz az agyag. A felhozatalban szerepel többek között kalcium, magnézium, nátrium és kálium, amik a bőr rugalmasságáért felelnek, vas, ami pórusösszehúzó és gyulladáscsökkentő, szintén a gyulladások ellen fellépő cink és a szabadgyököket megkötő szelén. Így amellett, hogy alaposan tisztít, az agyag csökkenti az aknés, pattanásos bőrön keletkező gyulladásokat, regenerálja és gyógyítja a szöveteket, és rendkívül látványosan szépíti, puhítja a bőrt.

Agyagfajták
Igénynek és bőrtípusnak megfelelően különböző agyagfélékből lehet már választani a kozmetikákban is. A fehér agyag leginkább a vízhiányos bőrre jótékony, hiszen erőteljes nyugtató hatással rendelkezik. A rózsaszín agyag szintén száraz bőrre ajánlott, főleg, ha az már érett, érzékeny. A sárga agyagnak szuper gyógyító hatása van, így például ekcémára, de akár herpeszre is kiváló. A zöld agyag pedig az igazán zsíros, gyulladt bőrre van nagyszerű hatással, hiszen szívóereje a legnagyobb, így minden oda nem illő anyagot egyszerűen kiszippant a bőrből. Mindemellett fertőtlenítő és vérzéscsillapító hatása is van, a gyulladt pattanásokra tehát ez a legjobb megoldás.
Agyagmix
A kozmetikákban ma már nem pusztán az agyagot kenik fel arcodra, hanem szalontól és terméktől függően különböző jótékony anyagokkal keverik a gyógyföldet. Így adhatnak hozzá például az adott bőrtípusnak megfelelő növényi olajokat, méregtelenítő és tápláló mézet, relaxáló vagy élénkítő illóolajokat, hidratáló joghurtot vagy különböző gyógyvizeket.


Shea - karité - vaj:

Shea (karité) fa csak a trópikus Afrikában található. A shea fa 15 éves korában kezd termést hozni, és további 30 év szükséges ahhoz, hogy a dió felhasználható minőségűvé váljon. A trópusi szavannán nincs ipari termelés és légszennyezés, ezért a nyers shea vaj felirat nélkül is organikus.

A karite fa a nyugat-afrikai szavannákon nő. Minden fa kb. 15-20 kg diót ad. Sajtolással 3-4 kg karite vaj olaj nyerhető belőle, melynek 42-45%-a zsírsav (sztearin sav). Ez az olaj, ami a Butyrospermum Parkii növény magjából származik, leginkább a Nap által károsított, száraz bőrt táplálja. Javítja a bőr vérkeringését, s ezáltal optimalizálja az oxigénellátását. Növeli a bőr védekezőképességét az UV-sugárzással és a kiszáradással szemben.
Az őslakosok évszázadok óta ismerik a shea vaj csodálatos előnyeit.
Gazdag bőrtápláló, A, E és F vitaminokat tartalmaz, gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Jól kenhető és maradék nélkül felszívódik. Tökéletes a száraz, repedezett, öregedő és érzékeny bőr kezeléséhez.
A shea vaj szobahőmérsékleten télen keményebb, mint nyáron. Bőrre kenve elolvad és teljesen felszívódik. Finomsága miatt kitűnő az újszülöttek legérzékenyebb bőréhez is.
Nem szükséges hűtőgépben tárolni. Ha nem éri közvetlen napfény, 12-18 hónapig eltartható.
Tökéletes napozás után, mert gyulladáscsökkentő.
Csecsemőknél, kisgyermekeknél és felnőtteknél ekcéma esetén kiváltja a szteroid tartalmú kenőcsöket

Antal Vali tollából kölcsönözve, címszavakban: (http://antalvali.com)
• kíváló krémanyag a méregmentes és natúr kozmetikai iparban
• érzékeny és száraz bőrökre hosszantartó hidraltáló hatású
• kiválóan ápolja az erősen igénybevett kezet és lábat
• enyhíti az ekcéma és az allergiás bőrproblémák tüneteit
• kiváló ajakápoló a kőolajtartalmú (és csirkehájból készült) ajakápolók helyett
• remek a terhességi csíkok megelőzésére és kezelésére
• kiváló masszázsalapanyag (talpreflexológus vásárlónk naponta többször használja)
• napozáshoz, akár kakaóvajjal keverve
• sportoláshoz kiváló izomlazító
• elősegíti a sebgyógyulást
• sejtregeneráló hatású, ezáltal öregedést gátló
• normálizálja a bőr kóros működését
• illóolajokkal keverve számtalan bőrproblémára megoldást jelent.

Karitévaj: INCI - Oleum Butyrospermi Parkii

A borsmenta illóolaj   alkalmazása:


Gyógyhatásai:

gyomorégés, émelygés, emésztési zavarok enyhítésére

• diverticulitis és az irritábilis bél szindróma tüneteinek megszüntetésére
• epekövek oldására
• leheletfrissítésre
• izomfájdalmak enyhítésére.
• orrdugulást csökkentő, az orrjáratok gyulladását enyhítő hatás.

Számos, megfázással küszködő beteg tapasztalata szerint is, a borsmenta illékony mentolját belélegezve légzésük könnyebbé vált. A borsmentatea szintén enyhítheti az asztmás rohamot kísérő hörgőszűkületet.
Ellenjavallat - esetleges -:
Allergiás bőrkiütések léphetnek fel a borsmenta-illóolaj helyi alkalmazásakor. Ha e tünetek valamelyikét tapasztaljuk magunkon, hagyjuk abba.
Az 5 év alatti kisgyermekek, illetve csecsemők mellkasára és orr környékére ne használjunk borsmenta-olajat, mivel fulladást válthat ki. Terhesség alatt kerülendő a borsmenta alkalmazása.


Olivaoljaról:
Az arcbőr és a test természetes kényeztetése
A mediterrán civilizációk hölgyei már évszázadok óta kényeztetik magukat olivaolajjal. Az olivaolaj segítségével kényeztethetjük a bőrünket, mert gazdag E-vitaminban, természetes antioxidánsokban – természetes út a szépség felé. Kényezteti és nyugtatja a bőrt, növeli a bőr immunitását, javítja a többi összetevő hatásfokát. Gazdag A és E-vitaminban. A megviselt bőr kezelésére és a hegesedés gyógyítására is rendkívül megfelelő.


Napraforgóról:
Magjának bele vitaminokban (B1, B2), nikotinsavban, foszforban, vasban, káliumban,
zsírokban és fehérjében gazdag. Bőséges E vitaminforrás.
A kókuszzsírról:
Az egészséges és bársonyos bőr titka a kókuszzsírban rejlik. A kókuszfogyasztó népek (például a filippínók) asszonyai idősebb életkorukig is képesek megőrizni bőrük selymes fiatalságát. Óvja meg Ön is szépségét!
A kókuszzsír csillogóvá varázsolja haját, védi a töredezéstől! A termékben található laurinsav közeli rokonságban áll a haj proteinjeivel, képes behatolni a hajszálak és a bőr belsejébe, hogy Ön igazán mélyreható változást tapasztaljon.A kókusz olaját a test és hajápolásban alkalmazzák, értékes gyógyászati olajok és szappanok alapanyaga.

A gyömbér illóolaj:
Ritkán használják a bőrápolótermékekbe, mert az érzékeny bőrt izgathatja, de mivel nagyon jó vérbőségfokozó, segíthet a naracsbőr és a visszértágulatok kezelésében. A gyömbér mivel hatásos fájdalomcsillapító is, így nagyon jó reuma, izomgörcsök kezelésére. Főleg a hát alsó szakaszán hatásos. Vérkeringést fokozó, jótékonyan hat a visszereknél. Illóolaja gyorsítja a sebek és zúzódások gyógyulását, a kínai orvosok szerint jó fogfájás, malária, hidegrázás, orrdugulás, orr- és homloküreg- Azonban az érzékeny bõrt izgathatja! Belélegezve javítja a memóriát, élesíti az érzékeket. Felhevíti a hűvös, szomorú természetűeket.

Sáfrányos szeklice:
Saját kertemben is termesztettem egyidőben, nagyon szép, dekorativ növény volt, akkor szárazvirág kötészethet haszánáltam. Már akkor is feltűnt, nagy, szép magjai.
 A sáfrányos szeklicemag olaját igen magas linolsavtartalom jellemzi, emellett említésreméltó még A, E (antioxidáns hatású α-tokoferol) és K vitamin tartalma is. A magas linolsavtartalom könnyűvé teszi az olajat, mely így kevésbé zsírozó hatású, nem filmképző, gyorsan, de nem igazán mélyen szívódik be a bőrbe. Ezek a tulajdonságok elsősorban a normál, ill. a zsíros bőr ápolására teszik alkalmassá ezt az olajat, de emellett helye lehet minden típusú bőr ápolásában, elsősorban testápolók, könnyű arckrémek alkotórészeként

Mangóvaj

A mangóvaj a shevajnál gyorsabban felszívódik, hidratálja a bőrt, nincs "zsíros" utánérzete, bár készitettem she avajas  arckrémet, engem nem zavar, hiszen ha a bőrnek van egy kis fénye, az csak jó, mert optikailag ránc-eltüntető hatása van.
Nagyon jól használható irritált bőrre, lassitja a bőr kiszáradását, ekcémás, pikkelysömörs tünetek enyhitésére alkalmazható. Egészségesebbé, simábbá, fiatalossá varázsolja a bőrt,  ezrét jól használható idősödő bőr kezelésére is.
A vajat a gyümölcs nagy magjának a besejéből készitik.                

                                                     
...a szappan kémiája, története... Ezt az oldalt antalvali.com című lapon találtam, kísérjétek figyelemmel az oldalt:                           

Tartalom:

• Mi a szappan?
• A szappan rövid története
• A szappan „nem szappan”
• A szappan alkáli só, tehát lúgos kémhatású
• De ha a szappan lúgos, hogyan lehet olyannyira gyengéd, hogy még a kisgyerekek bőre is jól tolerálja?
• Van szappan és szappan

A szappankészítéssel kb. másfél éve találkoztam, szintén interneten keresgélve, s mivel idáig nem igen találtam semmilyen mosakodó szert, amit használhattam volna, kivéve a természetes szappanokat, amiket igen ritkán találtam a boltokban, hát belevetettem magam. Először a reszelt szappanos receptekre találtam rá és azokat próbáltam megvalósítani, majd olyan honlapokat is felfedeztem, ahol igazi szappankészítés folyt.
Még tapasztalatlan lévén első dolgom volt feliratkozni egy levelezőlistára, amit az egyik ilyen honlapon találtam, ahol profi szappankészítők (sokszor kémikusok, gyógyszerészek) osztják meg tapasztalataikat a kezdőkkel, illetve cserélnek eszmét; majd beszereztem az “Il mio sapone naturale” (Az én természetes szappanom) című könyvet. Sajnos jelenleg csak olaszul olvasható, de megtalálható a google-on.
Nemcsak én és Férjem használjuk nagy megelégedettséggel a szappant, de a család és a barátaink is a fülemet rágják, amikor elfogy a szappanjuk, illetve több pszoriázisos barátunk is megszabadult az állandó viszketéstől.
Nem vagyok sem bőrgyógyász, sem kémikus, ígyhát mindazt, amit itt leírok az előbbiekben említett forrásokból, illetve a kis tapasztalatomból tudom.
Mi a szappan?
Magas szénatomszámú, zsírsavakból felépülő alkáli só.
A szappan úgy készül, hogy kémiai reakció során a lúg a zsír vagy olaj zsírsavaihoz kötődik, ezáltal megváltoztatja a zsír/olaj összetételét: elszappanosítja, alkáli sóvá és glicerinné alakítja, így kapunk enyhén habzó, tisztító szappant.
Az igazi természetes szappan alapvető összetevői: a zsír vagy olaj, víz és lúg (NaOH - sodium hydroxide - nátronlúg, marószóda, marólúg, lúgkő, illetve KOH - potassium hydroxide - maró káli), majd a kívánt hatás szerint ezekhez adnak növényi színezékeket illetve természetes illatanyagokat, illóolajokat.
Minden szappan, ami egyéb összetevőket (szintetikus felületaktív anyagot, tartósítószert, szintetikus színezéket illetve illatanyagot) tartalmaz, az nem természetes.
A szappan rövid története
Már az ősi Babilóniában és Egyiptomban is ismerték az állati zsírból és hamulúgból készített szappant (ez folyékony volt, nem hasonlított a mai szilárd szappanhoz), használták a gyapjú tisztítására és a szövetek mosására. Az idősebb Plinius szerint szappant először a galliai kelta népek készítettek a hajuk szőkítésére, s valójában általuk került a szappan Itáliába is.
A szappan kézműipari készítése az 1200-1300-as évekre tehető, akkor jöttek létre az első műhelyek Franciaországban, Angliában és Olaszországban Savona környékén. A szappankészítés fő alapanyaga még mindig az állati zsír volt, akkor is, ha Franciaország mediterrán részén már olíva olajból is főztek szappant.
Mint tudjuk, a késő középkorban a higiéniai szokások drasztikusan megromlottak, 1348-1350 között a fekete pestis igen megtizedelte Európa lakosságát. A reneszánsz kori uralkodók és urak többre becsülték a test illatosítását és illatos olajokkal kenését, mint egy „erkölcstelen” de tisztító fürdőt. Egyébként az akkori szappan nagyon különbözött a mai társától. Az alapanyagok nem voltak elég tiszták, a földműves és állattenyésztő házaknál a zsírban gyakran maradtak húsmaradékok, s a hamuból főzött lúg sem mindig volt a legjobb koncentrációjú. Nem beszélve a súlyos sebesülésekről, melyeket a lúg tud okozni.
A tiszta nátronlúg előállítása egy francia kémikus, Nicolas Leblanc (1742-1806) és egy belga kémikus Ernest Solvay (1836-1922) nevéhez fűződik, akik szabad utat nyitottak a szappan nagyüzemi gyártása előtt. A Solvay név mind a mai napig híres egész Európában, mint a lúg és a szódabikarbóna márkaneve.
Még az 50-es években is, az első mosógép megjelenése előtt, a mosás bonyolult „szertartás” volt. A földműves és állattenyésztő házak naptárában a szappanfőzés decemberre esett, amikor befejeződött a disznóvágás időszaka és felhasználnivaló zsír maradt. A zsírt vízzel és nátronlúggal főzték össze, sokszor napokig. Azok a családok, akik megengedhették maguknak, a masszához fenyőgyantát, zsírkövet, illetve néha timsót kevertek. A hagyomány és a receptek szájról szájra terjedtek.
Velence környéké sokan mind a mai napig emlékeznek arra, hogyan főzte a nagymama vagy nagynéni a szappant, amikor gyerekek voltak.
A leghíresebb szappanfőző vidékek, melyek nevét az ott készített szappanok is őrzik: Franciaország-Marseille, Spanyolország-Kasztília, Szíria-Aleppo, Antiókia, Marocco, stb.



A szappan „nem szappan”
Bármilyen bőrproblémáról legyen szó, a bőrgyógyászok és gyógyszerészek előszeretettel tanácsolják a gyengéd, szappanmentes lemosók használatát, s ellenzik a szappannal való mosakodást. Azok a termékek, amiket a gyógyszerészetben és a kozmetikában „szappanmentes szappan”-nak is neveznek, szinte teljes egészükben szintetikus eredetű összetevőkből állnak.
Csak az a kérdés, hogy ha a bőrünk természetes szervezetünk része, akkor hogyan lehet „gyengéd” az irritált bőrhöz egy szintetikus vegyület?
Mennyi mosakodószert dobtunk már ki, mert nem tett jót, mert irritált?! És ugyebár egy szappan gyengéd voltának a próbája az, ha kipróbáljuk! Én személy szerint kipróbáltam, és eddig még nem hallottam senkiről, aki a természetes szappanokban csalódott...
A szappan alkáli só, tehát lúgos kémhatású
Az elsődleges érv, amit a bőrgyógyászok és gyógyszerészek a szappan ellen állítanak, hogy a szappan lúgos kémhatású lévén árt a bőr savköpenyének.
Egy természetes szappan ph-ja átlagosan 9-10, a készítés módjától és az érleléstől függően a ph 8-11 között változhat, de ez a normális. Az emberi bőr ph-ja semleges, némely területen kissé savas, de a szappan nem árt, mert a bőr nagyon jól tűri az akár 10-10,5-es ph-t is.
De ha a szappan lúgos, hogyan lehet olyannyira gyengéd, hogy még a kisgyerekek bőre is jól tolerálja?!
Nagyon fontos tudni (de sajnos a bőrgyógyászok és gyógyszerészek sem tudják), hogy a természetes szappanban az alkáli só savas formában van jelen természetes glicerinnel együtt.
Van szappan és szappan
A kereskedelmi forgalomban kapható szappanokban az elszappanosított olajokon kívül egyéb szintetikus anyagok is jelen vannak: szintetikus olajok (amik mint tudjuk, eltömítik a bőrt), sűrítő- és emulgeálószerek a szappan állagának javítására. Aztán mivel a szappantól mindenki azt várja, hogy sok habot képezzen, szintetikus felületaktív anyagokat adnak a masszához (megjegyzem, hogy a legtöbb esetben ezek nemcsak irritálóak, de rákkeltőek is). Csakhogy a felületaktív anyagok jelenléte méginkább megemeli a szappan ph-ját, tehát a ph csökkentésére valamilyen savat használnak (szintetikus savakat, a legtöbb esetben citromsavat). Ezen kívül glicerint (általában ez is szintetikus eredetű), csökkentendő a szappan szárító hatását.
A természetes szappanban az alkáli só (önmagában is felületaktív anyag) savas közegben, természetes glicerinnel együtt van jelen. Manapság szinte minden természetes szappan növényi olajokból készül, melyek meglepően hasonlítanak az emberi bőr faggyújához. Ezek az olajok nemcsak a bőr számára szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, telített és telítetlen illetve esszenciális zsírsavakat tartalmazzák, de rengeteg „elszappanosíthatatlan” anyagot, amelyek még a lúg hatására sem sérülnek.
A természetes szappannak nincs szüksége tartósítószerre, mert ha a szappan elég ideig ért és száradt, nem romlik meg egyhamar. A lúg a kész, megfelelően főzött vagy megfelelő ideig érlelt szappanban már nincs jelen, mert a kémiai reakció az érlelés során kiteljesedik, s a lúg az olajjal/zsírral teljes egészében átalakul.
Éppen ezért a magas ph semmi bajt nem okoz a bőrre nézve, annál is inkább mivel a szappant lemossuk magunkról a zuhannyal, s nem szívódik a bőrbe.
A természetes szappantól ne várjuk, hogy annyi habot képezzen, mint a kereskedelmi forgalomban kapható társa, a tisztító hatása viszont ugyanolyan jó, és ellentétben azzal, egyáltalán nem szárítja a bőrt.

A szőlőmagról...avagy, "mi lesz a magból?" - olaj és liszt

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)